Medici Katalin és az illatos kesztyű
Egyszer Párizsban....
Medici Katalin Firenzében látta meg a napvilágot 1519-ben. Előkelő családból származott, azonban az őt ért tragédiák miatt nem volt felhőtlen a gyermekkora. Nem volt még egy hónapos, amikor először anyját, majd apját is elveszítette. Előkelő származásának és vagyonának köszönhetően ugyanakkor szép jövőt (értsd jó házasságot) szántak neki,
ezért a gyámjai sokat fordítottak taníttatására, műveltségének megalapozására. 14 éves volt, mikor férjet választottak számára, mégpedig Franciaország királyának másodszülött fiát (később II. Henrik néven királlyá választják).
Házasságuk alatt tíz gyermek született, melyek közül háromból is király lett a későbbiekben, így egy francia király, egy francia királyné, egy pedig spanyol királyné.
Katalin, egészen férje haláláig háttérbe szorult, még a király szeretőjének is nagyobb befolyása volt az udvarban, mint neki. A halála után azonban, minden megváltozott, Katalin előtérbe került, hiszen az új király gyámjaként gyakorlatilag ő irányította az udvart és a politikát. Az előző években felhalmozódó mellőzöttség és a gyűlölet, számos könyörtelen döntést és bosszúhadjáratot eredményezett.
Ugyanakkor Medici Katalin nem csupán a politikában, de a divat területén is meghatározó személyiség volt.
Ő volt például az első, aki magassarkút viselt, méghozzá az esküvőjén, hogy ezzel is próbálja ellensúlyozni alacsony termetét.
Ennél azonban még érdekesebb trendeket is sikerült a francia udvarban elterjesztenie.
A parfümözött kesztyűk Firenzében (ahonnan Katalin is származott) már a 15. század végétől kezdve népszerűek voltak, ezt a hagyományt vitte át és tette népszerűvé Katalin a francia udvarban.
A kor szokásainak megfelelően, a higiénia ápolása nem tartozott a napi rutinfeladatok közé. A nagy háborúk idején bevett szokás volt, hogy a feleségek addig nem mosakodnak, amíg a férjük a háborúból vissza nem térnek. És mivel gyakran hónapokig esetleg évekig voltak távol, ezért esetenként elég sokáig kellett nélkülözni a hölgyeknek a fürdés adta kiváltságokat. Nem állítható, hogy Medici Katalin esetében is hasonló esetről van szó, de az bizonyos, hogy napi tisztálkodásról ezekben az időkben nem beszélhetünk.
Az illattal átitatott kesztyűk ezért is jelentettek remek megoldást a testszagok elfedésére (vagy legalábbis korlátozására).
És mivel a kesztyű pont egy olyan ruhadarab, amit gyorsan lehet le és felvenni, ezért nagyon egyszerűen lehetett az illatokat változtatni.
Az illatosításhoz gránátalmát, narancsvirágot, jázmint és ibolyát használtak. Az illatosítás folyamata ugyanakkor első hallásra talán meglepő.
Egyszerű lenne feltételezni azt, hogy ezeket a hozzávalókat simán beletömködték a kesztyűkbe, de ennél meglepőbb folyamatról volt. szó. Az illatosításra szánt anyagokat összekeverték állati zsiradékkal, felmelegítették azt, majd a kesztyűt belemártották és végül hagyták megszáradni. Így két problémát oldottak meg egyszerre. Egyrészt elkészült az illatos kesztyű, másrészt pedig száműzték azt a kellemetlen szagot, amely a kesztyű készítésekor az adott darab rendelkezett. A 16. században ugyanis a bőr feldolgozásakor még az egyenletes, szép barna szín elérése érdekében az állat ürülékét is felhasználták.
Az illatosított kesztyűk nagyon gyorsan elterjedtek a francia udvarban és a parfümösítés hamarosan egyéb ruhadarabok esetében is megjelent. Így pl. cipőknél illetve az ún. doublet-eknél, mely férfi felsőruházatot jelentett a reneszánsz korban.
Az illatosított kesztyű és Medici Katalin története ugyanakkor egy kevésbé szép történetet is magában hordoz.
1572-ben, mikor Medici Katalin lánya és jövendőbelije frigyre lépése előtt nemsokkal Katalin egy pár kesztyűt küldetett a vőlegény anyjának, aki ezután rövid időn belül meghalt. Egyes történészek szerint a kesztyű parfüm helyett méreggel volt átitatva, s ez okozta a halálát.
Ez a történet is szerepel Alexander Dumas 1845-ben írt Margot királyné című művében, melyet 1994-ben hasonló címmel filmesítettek meg. (itt azonban a forgatókönyvírók kesztyű helyett méreggel átitatott könyvet jelenítettek meg)
Csupán a pontosság kedvéért jegyezzük meg, hogy ez volt az az esküvő, melynek ünneplése során, Szent Bertalan éjszakáján, szintén Medici Katalin iránymutatására rengeteg hugenottát mészároltak le, ezzel is bevonulva a történelem egyik legvéresebb éjszakáinak sorába.
A parfümözött kesztyűk a 16. századot követő évtizedekben illetve évszázadokban is tovább létezett, idővel kész iparág épült ki belőle.
Napjainkban sem tűnt el teljesen, hiszen a Guerlain cég az utóbbi években bocsátotta piacra a
“La Petite Robe Noir”
nevű illatosított kesztyűt az Agnelle céggel együttműködve.
