Sabrina, Audrey Hepburn és Givenchy
Egyszer Párizsban…
Sabrina, Audrey Hepburn és Givenchy: A nagy hármas
Audrey Hepburn igazi legenda. Nemcsak a filmvásznon, de a divat világában is. Divatos, ugyanakkor letisztult és elegáns stílusa mai napig gyakran idézett és népszerű. Napjainkban Audrey Hepburnről írni, tőle idézni, fotót megosztani legalább annyira felkapott, mint Coco Chanelről.
Élete és karrierje számos könyvet töltött már meg, sokan a My Fair Lady Eliza Doolittle-jeként vagy a Római vakáció Anna hercegnőjeként gondolunk rá.
1954-ben azonban készült egy olyan, könnyed szórakozást ígérő filmje, ami egyben divattörténeti szempontból is érdekes, ez pedig a Sabrina.
Audrey Hepburn első filmszerepével – a Római vakációval – elnyerte a legnevesebb filmes díjat, alakításáért Oscar-díjat vehetett át. Ez már pályafutásának elején a csúcsra repítette, és fantasztikus filmes karrierje kezdetét jelentette.
A következő filmet 1954-ben kezdték el forgatni. A Sabrina című film nemcsak újabb Oscar-jelölést hozott neki, de életre szóló barátságot is kötött Hubert de Givenchy-vel. Ez volt az első közös filmes munkájuk, s az együttműködésük oly annyira jól sikerült, hogy Givenchy készítette a következő évtizedekben Audrey Hepburn ruháinak jelentős részét, amiket mind magánszereplőként, mind az adott filmek szereplőiként viselt. Givenchy számára pedig Audrey lett a múzsa, akire megálmodta, majd megalkotta a ruhákat.
A Sabrina című film egy alacsonyabb társadalmi rétegből származó lány átalakulását és szerelembe esését mutatja be. Sabrina egy sofőr lánya, aki évek óta szerelmes apja munkáltatójába, a jóképű és nőfaló Davidbe. Édesapja azonban megunva a szerelmes lány érzelmeit, két évre Párizsba küldi a lányt, hogy elfelejtse a fiatalembert. Párizsban aztán Sabrina teljesen „átalakul”, frizurát vált, és maga lesz a megtestesült párizsi elegancia és sikk. Így tér haza, környezete pedig nem győz csodálkozni az átváltozáson. A film jelmeztervezője Edith Head, aki a kor vezető jelmeztervezője volt ekkor, az egyik legnagyobb név a szakmában. A Sabrinához tervezett valamennyi ruhát megrajzolta, így kisebb sokkot kapott, amikor Audrey Hepburn közölte vele, hogy a filmben, az átalakulása utáni ruhákat valódi párizsi ruhákban képzeli el. Ezért nem a jelmeztervező ruháit választotta, hanem önköltségen Párizsba utazott, és szintén önköltségen megvásárolta magának az általa elképzelt ruhákat. Nem mindennapi döntés. Ugyanakkor Audrey Hepburn élvezte a producer, Billy Wider támogatását, nem véletlenül. Audrey Hepburn ekkor már túl volt a Római vakáció Oscar-jelölésén illetve a díján, hihetetlen népszerűségnek örvendett Amerikában, hirtelen felkapott színésznő lett. Ugyanakkor nem igényelt plusz pénzt a döntése, hiszen saját költéségén intézett mindent.
Billy Wilder felesége látta el tanácsokkal Audrey Hepburnt, hogy kihez, melyik divatházhoz forduljon Párizsban. Balenciagat javasolta, aki az 50-es évek egyik nagynevű tervezője volt. Audrey elfogadta az ajánlást és Párizsba érve első útja hozzá vezetett. Mivel azonban Balenciaga már rendkívül népszerű és ismert név volt, valamint igencsak elfoglalt volt az aktuális kollekciójával, Audrey Hepburn neve viszont semmit nem jelentett neki, ezért elutasította a felkérést. Arra hivatkozott, hogy túl elfoglalt a kollekciója tervezésével, ezért máshoz irányította, még pedig mentoráltjához, Hubert de Givenchyhez, aki nem sokkal korábban nyitotta meg első Haute Couture szalonját.
Givenchy
Így Audrey őt kereste fel. Mikor belépett a szalonba, Givenchynek annyit mondtak csak, hogy Miss Hepburn van itt, őt keresi. Mivel Kathrine Hepburn ekkor már világszerte nagy sztárnak számított (ugyanakkor a név egyezőségen kívül semmi köze nem volt Audrey Hepburnhöz), ezért Givenchy azt hitte, hogy Kathrine Hepburn érkezett meg, így természetesen boldogan fogadta.
Amikor azonban az ajtóban megpillantotta a nádszál vékony, őzike szemű Audrey Hepburnt, finoman szólva is csalódott lett. Udvarias férfi lévén, nem utasította el teljesen a filmcsillagot, de azt leszögezte, hogy külön a filmre vonatkozóan nem tud készíteni ruhát, mert ő is az aktuális kollekció tervezésével van elfoglalva. Viszont a tervezés alatt álló ruhákból, ha tud, választhat magának, apróbb módosításokat is készek elvégeznek rajta. Így is történt, a látogatás után három szettet vitt magával Audrey Hepburn Hollywoodba, akkori értéken számítva mintegy 850 dollár értékben.
Mindhárom ruha szerepelt aztán a filmben, megalapozva ezzel a film hangulatát és stílusát.
Az egyik egy sötétszürke, gallér nélküli felső és hozzá passzoló szoknya. Edith Head – csalódottsága ellenére – elutazás előtt iránymutatással látta el Audrey Hepburnt, hogy mely jelenetekhez kell ruhát hoznia. Azt is a lelkére kötötte, hogy óvakodjon az éjfekete színtől, mert a film fekete-fehér képi világához az túl sok lenne, és a képernyőn nem mutatna jól. Így választotta a sötétszürke együttest, hozzá illő, turbánra hasonlító kalappal, melyet szintén Givenchy készített.
A második szett egy gyönyörű estélyi ruha, melyben Sabrina először jelenik meg arisztokrata körökben, és amitől mindenkinek „leesik az álla”. Nem véletlenül. A ruha lágy esésű, fehér alapon mintás. Alapvetően szűk fazonú, mégis egy ügyes csavarral nagyestélyi. Talán nem túlzok, ha azt állítom, már ebben a ruhában és ennek viselésében megmutatkozik, hogy Givenchy ruhái tökéletesen álltak Audrey Hepburnon, és érthető, hogy miért válhatott a tervező múzsájává.
Divatikon születik
A harmadik szett szintén egy sötét színű pántos, térd alattig érő ruha, mely bámulatosan kihangsúlyozza Audrey Hepburn karcsú derekát. A ruha érdekessége, hogy a fazon kifejezett kívánsága volt a színésznőnek, hogy a vállpánt és a rajta lévő masni elfedje a kulcscsontját. A ruha a későbbiekben „Sabrina ruha” néven vált ismertté, és a filmet követő években az egyik legnépszerűbb fazon lett.
Edith Head – mint említettük – zseniális jelmeztervező volt, de a Sabrina című filmhez kötődő két különös vagy inkább kínos történet megkérdőjelezi korrektségét. A filmet népszerűsítendő, több ruha vázlatát is elküldte a jelentősebb újságoknak, magazinoknak, melyek között volt az imént említett népszerű „Sabrina ruha” is. A vázlatot saját aláírásával látta el, (nyilván ő készítette a vázlatot a már meglévő Givenchy ruháról) ezzel elhitetve mindenkivel, hogy a ruha az ő találmánya.
Így majd 40 évig a Sabrina ruhát Edith Headnek tulajdonították. Csak halála után fedte fel Givenchy, hogy a ruhát ő tervezte és alkotta meg. Ezzel is bizonyítva úriember voltát.
A másik, szintén a filmhez kapcsolódó kevésbé pozitív történetben is Edith Head és Hubert de Givenchy szerepel. A Sabrina-filmet Oscarra jelölték, összesen hat kategóriában. Egy kategóriában el is hozta az aranyszobrocskát, ez pedig a legjobb jelmeztervezőnek járó díj volt, melyet Edith Head vett át. Köszönő beszédében még csak utalást sem tett a Givenchy-vel való együttműködésre, ahogy a filmben és későbbi nyilatkozataiban sem szerepel a neve. Így mindenki Edith Headnek tulajdonította a filmben látott gyönyörű ruhaköltemények megálmodását, melyet érthető módon mind Audrey Hepburn, mind Givenchy nehezményezett. Képzeljük csak el, micsoda ajánlás lett volna ez a szárnyait akkor bontogató Givenchynek.
