„Itt a farsang, áll a bál!”

A decemberi adventi időszakot a karácsony ünnepe, majd az új év köszöntése zárja. Ahogy véget érnek a meghitt, ünnepi napok, és lebontjuk a karácsonyfát, máris kezdik az év legvidámabb időszaka, a farsang. Népszerűsége országonként változó; van, ahol a farsangi ünneplés nagy hagyománnyal rendelkezik, és hatalmas tömegeket vonz, másutt azonban egyáltalán nem tartják meg, csendesen telik. Egy biztos, az, aki úgy dönt, hogy részt vesz a farsangi mulatságban, nem fog szomorkodni az év első hónapjaiban.

A farsang télbúcsúztató, tavaszköszöntő időszak, amelyet vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsangi időszak utolsó napjait a farsang farkának nevezzük, hossza országonként eltérő. Csúcspontja húshagyókedd, a húsvétot megelőző 47. nap, amikor karneválokat vagy fesztiválokat tartanak, és a mulatság éjfélkor ér véget, ezt követően pedig elkezdődik a húsvétot megelőző negyvennapos böjt.

A karnevál szó eredete a latin carne vale, amely az egyik értelmezés szerint azt jelenti, hogy „hús(étel), isten veled!”, utalva arra, hogy a mulatságot követő naptól kezdődik a húsvétot megelőző böjt időszaka, vagyis a keresztény világban ez alatt az időszak alatt tilos húst fogyasztani.

Világszerte számos népszerű, hatalmas karnevált rendeznek, ezek közül háromra térünk ki. Bemutatjuk a rióit és a velenceit, de szót ejtünk a bázeli karneválról is.

A riói karnevált 1928 óta rendezik meg, és mára az egyik legismertebbé nőtte ki magát. Résztvevői szebbnél szebb jelmezekben vonulnak végig, a táncosok pedig látványos táncokkal hódítják meg a szemlélődő közönséget. A szambaiskolák növendékei is bemutatják ilyenkor a tudásukat, természetesen hatalmas sikert aratva. Minden a látványról, a zenéről és arról szól, hogy egy hatalmas buli keretében örüljünk az életnek és az élet szépségeinek.

A látványos riói karnevál után térjünk rá a csendesebb, elegánsabb velencei karneválra. Mindhárom közül ennek a hagyománya nyúlik vissza a legrégebbre; már több száz évvel ezelőtt is ünnepelték a farsangot, amelyet sok írott és zenei műben is megörökítettek. A nőcsábász Casanova az emlékirataiban például arról írt, hogy az erkölcsök mennyire fellazultak a karneváli időszakban.

 Velencében a karnevál több napig is eltart, a helyiek és a turisták gyönyörű jelmezekbe bújnak, és csatlakoznak az eseményeket vezető hivatalos színjátszókhoz. A hagyományok jelenkori motívumokkal ötvöződnek, már nem vágják le például a karneváli felvonulást vezető ökröt, a karnevál hercegétől viszont továbbra is búcsút vesznek a mulatozás végén. Természetesen a gondolák és a lagúnák sem maradhatnak ki a karneváli forgatagból, akik tehetik, ilyenkor a vízen töltik a nap nagy részét, beöltözve, maszkot hordva. Ott is ebédelnek, vacsoráznak, és az esti tűzijátékot is a gondolákból nézik végig.

 Svájcban és a környező országokban hatalmas népszerűségnek örvend a bázeli karnevál, amely 2017 óta az UNESCO eszmei kulturális világörökségi listáján is szerepel. A helyiek a karnevál időszakát az év „három legjobb napjának” tartják. A keresztény hagyományoktól eltérőn hamvazószerda utáni hétfőn, hajnali 4-kor veszi kezdetét a karnevál. Álarcosok özönlik el az utcákat, kezükben lámpásokkal. Miután az összes utcai világítást lekapcsolják pontban 3:59-kor, a felvonulás valóban koromsötétben kezdődik, egyedül a lámpások fényei világítják meg az utcákat.

A karnevál 72 órán keresztül tart, és csütörtökön hajnalban, pontban 4-kor ér véget. Ez idő alatt számos program várja a kicsiket és nagyokat. Az iskolákban farsangi szünetet rendelnek el, és sokan szabadságot vesznek ki, hogy a programokon aktívan részt tudjanak venni. A város ilyenkor a „feje tetejére” áll, mindenütt önfeledten ünneplő maszkos emberekkel lehet találkozni.