Diane von Fürstenberg- divattervező: “Fear is not an option" (a félelem nem opció)

A mai bejegyzésben az egyik legkedvesebb divattervezőm kerül bemutatásra. Diane von Fürstenberg nemcsak az átlapolós (wrap dress) ruha kitalálásáról nevezetes, hanem kitartásáról, akaraterejéről, önmagába vetett hitéről is.
1946-ban született Belgiumban, édesanyja görög származású zsidó volt, aki a második világháború alatt megjárta Auschwitzot, majd a ravensbrücken-i koncentrációs tábort.

Diane von Fürstenberg

Csodával határos módon túlélte a 13 hónapos fogságot, a halálmenetet, majd amikor visszatért Belgiumba és fél évre rá összeházasodott vőlegényével, az orvosa pár évre megtiltotta a gyeremkevállalást, mondván sem ő, sem a baba nem fogja túlélni a várandósságot. Kilenc hónapra rá, szilveszter éjszakáján megszületett Diane, rácáfolva az orvosokra. Diane minden létező előadásában kitér édesanyja háború során elszenvedett éveire, valamint mindig felidézi az ezekből az élményekből táplálkozó tanácsait, melyet lányának adott át. “A félelem nem opció”. "Nem számít, mi történik, soha ne legyél áldozat”.

Diane von Fürstenberg

Diane egyetemi tanulmányait előbb Angliában majd Genfben végezte, itt ismerte meg férjét, Egon von Fürstenberg herceget is, aki Európa egyik “legjobb partijának” számított, végtelenül sármos volt, meglehetősen jómódú, pezsgő társasági életet élő ifjú.
Diane a következő hónapokat Olaszországban töltötte, vagy a vőlegényével vagy egy Como melletti gyárban, amely selyem és jersey gyártásáról volt nevezetes és ahol Diane gyakornokként mindent megtanult az anyagokról, amit csak lehetett. Hamarosan sor került az esküvőre Párizsban, majd mielőtt még New York-ba költöztek volna, Diane még visszatért egy rövid időre Como-ba, hogy a gyár tulajdonosától kikönyörgjön egy bőröndnyi ruha gyártását, amiket már Diane tervezett, s amiket Amerikában akart eladni.
Diane átadhatta volna magát az ifjú hercegnői státusszal járó életnek, a fényes partiknak, ismert emberek társaságának, azonban ő ennél többre vágyott. Mindig független akart lenni (anyagilag), gyakran mondogatta: “mindazt akarom, ami egy férfinak van, csak éppen nőként”.

Ezért is volt abban biztos, hogy nem fog úgy Ameikába indulni és friss házasként (majd hamarosan anyaként) élni, hogy nincsen egy terve a saját függetlenségére vonatkozóan. Ezért utazott Como-ba utazott, ahol a felesleges anyagokból elkészítették azt a néhány fazonból álló minikollekciót, amely épp egy bőröndben elfért. New York-ba érkezve elkezdte a házalást a termékekkel, melyek kezdetben felsők, pólók, szoknyák voltak. Mivel teljesen új anyaggal (jersey-vel) dolgozott, ezért viszonylag hamar eladta ezeket a ruhákat, így újabbak gyártását kezdték meg Olaszországban. Az igazi áttörésre 1974-ben került sor, ekkor jelent meg a piacon az átlapolós (wrap) ruha. Nem volt teljesen új találmány, hiszen például a kimonók is hasonló fazonúak voltak, viszont a DVF (Diane von Fürstenberg) wrap dress-eknek valami egészen más üzenetük volt. Diane-nek fontos volt, hogy olyan ruhát alkosson, mely viselése kellemes, légies anyagából adódan kényelmes, fazonjának köszönhetően pedig nőies, attraktív megjelenést kölcsönöz. Igazi femme fatale. És ez sikerült is neki, a nők imádták. Nem gyűrődött az anyaga, így könnyen össze lehetett hajtogatni és bőröndbe tenni, ugyanakkor felvéve minden alkatnak mesésen állt. Ugyanazt az önbizalmat és kisugárzást tudta átadni, amire ő is szert tett a ruhák népszerűségével. A cég hatalmas növekedésnek indult, az olasz gyár rövidesen hetente 25.000 wrap dress gyártására kapott megrendelést.Bár Diane élete nem volt kudarcoktól sem mentes, a cége a 80-as években csődbe jutott, eladta, majd kozmetika termékekekkel próbálkozott és sikerrel járt, ugyanúgy jól jövedelmező céget sikerült felépítenie. Pár év házasság után elvált férjétől, új kapcsolatainak köszönhetően több évig élt Párizsban, Indiában és Balin. A most 77 éves tervezőnő boldogan él együtt második férjével (immár 20 éve), vezeti az új alapokra helyzett DVF ruházati cégét és kapcsolatait, befolyását kihasználva legfőbb küldetése, hogy nőknek tudjon segíteni, nemcsak ruhái által, hanem alapítványaival is. És mindig, minden nőnek igyekszik átadni: “Fear is not an option”

Fotók: Pinterest