Kezdőlap


2013. április 9.
A fürdőruha története
Ez a női ruhadarab sem újkori találmány. Már az ókorban is viselték.

2012. október 9.
A muzulmán nők öltözködése
Csador, burka, nikáb. Ismerkedj meg az iszlám viseletek alapdarabjaival.

Kréta és Mükéné
(i. e. III—II. évezred)

Történelmi háttér
Vallás
Építészet
Szobrászat
Festészet
Iparművészet
Tánc

Történelmi háttér

Kréta szigetén és a Peloponnészoszi-félszigeten az i. e. III. és II. évezredben jelentős kultúrák alakultak ki. Az égéi kultúra egyik központja Kréta. Keletről bevándorolt népek lakták. Különleges növényeket termeltek, fejlett kerámia- és fémiparuk volt. Terményeikkel jelentős tengeri kereskedelmet folytattak. Kréta az összekötő kapocs szerepét játszotta Európa, Ázsia és Afrika között. A partok mentén alakultak ki a nagy, városi telepek, melyek között a legjelentősebb Knósszosz volt. Az égéi kultúra másik jelentős központja Kis-Ázsiában Trója. Fejlődésének fénykora az i. e. II. évezred közepére esett. Az i. e. II. évezred közepén. Kréta hanyatlásának időszakában kezdődött a mükénéi kultúra virágzása. Mükénén kívül e terület jelentős központja Tirünsz.


Vallás

A vallásnak nem volt olyan jelentős befolyása, mint az ókori Keleten. Képzeteik középpontjában a bikakultusz és a földanya tisztelete állott. Világi hatalommal vetélkedő papi testület sem alakult ki. A szertartásokat nők végezték, valószínűleg a szabadban felállított oltároknál, barlangokban és háziszentélyekben, ezért templomokat nem építettek. írásuk korán kialakult.


Építészet

Trójában, Mükénében és Tirünszben az építészeti feladatok védelmi jellegűek. Az ellenség betörésének veszélye várak építését tette szükségessé. A krétai-mükénéi építészet számos olyan szerkezeti és alaprajzi megoldást teremtett, amely a görög építészet fejlődésének kiindulópontjául szolgált. A megaron homlokzat tovább él a görög lakóházakban és a görög templomépítészetben. Az önálló építményt alkotó kapuzat a klasszikus görög építészet kapuépítményeinek őse. A krétai oszloprend alapján fejlődik ki a dór oszloptípus. Fejezete mélyebben visszametszett levélsorral díszített nyaktagozatból, a törzs és a fejezet átmenetét alkotó asztragálból (az oszlopfőt az oszloptörzstől elválasztó félkörös keresztmetszetű tagozat), erősen ívelt párnatagból (echinusz) és négyzetes lemezből (abakusz) áll. Törzse sima, felfelé szélesedik. Lábazata négyszögletes kőlemez. Az oszlopok fából készültek. Mind a mükénéi, mind a tirünszi fellegvár magaslatra épült. A falakat mészhabarcsba rakott hatalmas, megdolgozatlan kövekből rakták (küklopsz falazás). A várkapuk nyílása szögletes; a szemöldökgerenda felett teherelhárító háromszöget alkalmaztak. Az ebben elhelyezeti dombormű alapján nevezik a mükénéi kaput Oroszlán-kapunak. A falakon belül a paloták a krétaiakénál jóval kisebbek. A mükénéi vár közelében épített kupolasír az ún. Atreusz- kincsesház (i. e. XIV. század). A belső teremben álho/tozatos, süvegalakú kupola található.
A körterem oldalából nyílt a tulajdonképpeni, sziklába vágott sírkamra.

Kréta legjelentősebb emléke a knósszoszi palota. A többszintes, teraszos épület falait köböl és téglából rakták. A falakat vakolták, a lábazatokat négyszögletes kőlapokkal burkolták. A csarnokok mennyezetét fagerendák alkották, melyek falakra és oszlopokra támaszkodtak. Az épület legjelentősebb helyiségei a két vagy három oldalukon pillérekkel tagolt csarnokok voltak, amelyekhez nyitott, oszlopos előtér kapcsolódott.
-építőanyagok: terméskő, szárított agyag, agyagtégla, fa
-épületszerkezetek: tömör falak, pillérek, oszlopok, támaszgerendás szerkezetek
-térlefedés: agyaggal borított gerendás síkfödém
-megaron: előcsarnokos, egyetlen belső terű lakóház, középen tűzhellyel
-propülaia: csarnokszerüen kiképzett kapuépítmény, díszkapu


Szobrászat

Nagyméretű szoborművek nem maradtak fenn, csak kisebb, főleg asszonyalakos szobrok. Krétában a kisplasztikái alkotások közül kiemelkednek a vallásos célzattal készült, kezükben kígyót tartó, krétai viseletű nőszobrocskák. Mükéné nagyszabású alkotása a várkapu két oroszlánja. A dombormű rendeltetése nemcsak díszítés, hanem rontás elleni védelem is volt. Jelentős az elefántcsont- és zsírkőplasztika is.


Festészet

A knósszoszi palotát monumentális freskókkal díszítették. A színes kompozíciókon ünnepi játékokat, felvonulásokat, stilizált állatokat és növényeket ábrázoltak. Realisztikus növény- és állatábrázolások az i. e. XVI. század első felében jellemzőek. A festmények síkszerűek, fény-árnyék nincs rajtuk, de körvonalaik kifejező erejűek. Az emberi alakok a mozgást jól érzékeltetik. A mükénéi paloták falait is freskók díszítették. A krétai művészet erős hatását mutatják, de kivitelezési szintjük azok mögött marad. Új témák a vadász- és harci jelenetek, és a halottkultusz ábrázolásai.
A vázafestészetet jellemzi: stilizált növények, állatok; vonalrajzuk játékosan mozgalmas; színezésük élénk.


Iparművészet

Kerámia
Kréta fejlett fémművessége és kerámiája a hazai és külföldi szükségleteket egyaránt kielégítette. Koronggal formált, égetett edényeiket többszörösen iszapolt, gyúrt agyagból tojáshéj vékonyságúra készítették. A korai formákat fekete alapon fehér, sárga és piros színű spirál- és növényi motívumokkal díszítették, később tengeri állatokat ábrázoltak. A mükénéi aknasírokban talált vázák durvább kivitelűek, a krétaiak helyi utánzatainak tekinthetők.

Ötvösség
A krétai fémművesség magas színvonalát bizonyítják az egyiptomi sírok krétai eredetű ékszerei és fegyverei, valamint a mükénéi aknasírok fejedelmi díszfegyverei, arany- és ezüstedényei. A mükénéi fémművesség sajátos alkotásai az aranylemezből domborított maszkok és a gazdagon díszített diadémok (hajat lekötő szalag, fejdísz).
Glüptika: vésett faragású drága- vagy féldrágakövek.


Tánc

A régi körtáncok hazája Kréta volt: máig megmaradt a Labyrinthosz nevű örvendező körtánc. A monda szerint Thészeusz, miután az aranyhajú Ariadnétől kapott tőrrel megölte Minotauroszt, és a gombolyag segítségével vissza tudott térni a labyrinthoszból, a megszabadított görög fiúkkal és leányokkal örvendező körtáncot járt darulépésben, ami a madár büszke járását utánozta. A másik krétai eredetű tánc a harci pyrrhiké, a fegyvertánc vagy pajzstánc, amit jellegzetes támadó és védekező harci mozdulatokkal és harci szerszámokkal jártak. A nevét arról a tűzvörös, rövid szoknyáról kapta, amiben Zeusz papjai táncoltak. A bikakultusz jellegzetes mozzanatát örökítette meg a knósszoszi palota egyik falfestménye, amikor a krétai művész a lányok merész, akrobatikus mutatványát örökítette meg filmszerűen, három fázisban.

 

 

 

Forrás:
Szabó Attila 1997. Művészettörténet vázlatokban. Veritas. Győr.


Az haute couture nemzedékrõl nemzedékre szálló titkokból áll... Míg a konfekciós ruhákat standart méretekre gyártják, az haute couture ruhák alkalmazkodnak bármilyen tökéletlenséghez azért, hogy végül kiküszöböljék azokat

/ Yves Saint Laurent /
Rss Kövesd Twitteren Megosztás
Társszerkesztőt keresünk!
UMB! 2007-2014 | © divattortenet.hu | minden, ami divattörténet, viselettörténet | no!spam |