ókor
középkor
reneszánsz
barokk
rokokó
klasszicizmus
XIX.század
XX.század
böngészde
2011. október 26.
A Kék Angyal
Marlene Dietrich pályája és divatra tett hatása
2011. október 12.
I. Erzsébet, a Szűz Királynő
Bővült a divatikonok listája
Mezopotámia kultúrája
(az i. e. III. évezredtől az i. e. IV. századig)
Történelmi háttér
Vallás
Építészet
Szobrászat
Iparművészet
Történelmi háttér
A Tigris és az Eufrátesz folyók közötti területen a folyam menti kultúrákra jellemző öntözéses gazdálkodás alakult ki, és ezzel összefüggésben a mérnöki, geometriai, matematikai, csillagászati tudományok. Mezopotámia területén az ókor folyamán nem jött létre tartós államalakulat. Különböző népek és birodalmak küzdelmeinek a helyszíne:
sumérok (í. e. IV. évezred),
akkádok i. e. III. évezred),
amoriták (i. e. II. évezred),
az i. e. II. évezredtől az Ó-babiloni Birodalom.
Az i. e. XIV. században alakult ki Asszíria.
Később, az i. e. IX-VII században Babilóníát, Kis-Ázsiát és Egyiptomot is meghódította.
Új-Babilónia az i. e. VI. sz. első felében vette át a vezető szerepet, de a század végén iráni seregek foglalták el és egyesítették a Perzsa Birodalommal. i. e. 330 körül a világhódító makedón Nagy Sándor hódította meg egész Elő-Azsiát.
A később újjáéledt Perzsa Birodalmat a Szasszanida (i.sz. III-VII. sz.) dinasztia uralkodása alatt az arabok igázták le az i. sz. VII. században.
A sumér írás az i. e. III. évezredben alakult ki. Alapvetően meghatározta a későbbi közelkeleti kultúrák fejlődését.
Vallás
Sumér-Babiloni vallás
A sumér Anu állt az istenek élén. Ő az ég ura, más istenek nemzője. Megközelíthetetlennek és az emberek iránt ellenségesnek ábrázolták. Fia, Enlil népszerűbb volt és hamarosan az istenek uralkodójává emelkedett. Ő előre láthatta a világ sorsát, és ezáltal megszabhatta a természet és az ember életét. A sémi népek által Eának nevezett istenség a vizek mélyének ura, Enlil fia. A világot e három istenség között osztották fel (első istenhármasság): Anuhoz tartozott a levegő és az
ég, Enlilhez a föld és Eához a víz. A második istenhármasság tagja Samas, a napisten, Szin, a holdisten és Istár, Szin isten leánya, aki a szerelem és a termékenység istennőjeként jólétet és
gyarapodást hozott, de a háború és a csata istennőjének is tartották, aki a harcban a győztes király előtt járt.
Bábel városának istene Marduk, akit Anu és Enlil az összes halandó fölötti örök uralommal ajándékozott meg, mert ő volt az egyetlen, aki az istenek között föl merte venni a harcot Tiamattal, a káosz megtestesítőjével, és győzött. Az újévi ünnepen szobrát feldíszítették és körmenetben a városon keresztül vitték. A tiszteletére építtette Nabukodonozor a híres felvonulási utat és az Istár-kaput. A babiloniak megkülönböztetett figyelemmel vizsgálták a csillagos eget. Az ezzel kapcsolatos ismereteket, a csillagászatot és a hiedelmeiken alapuló csillagjóslást főként a templomokban tanították, s elsősorban a papok művelték.
A perzsa vallás
i. e. 560 körül élt Zarathusztra (görögösen Zoroaszter), akinek tanítása később elterjedt egész Perzsiában, és az i. e. VI. századtól Nagy Sándorig a perzsa birodalom vallása lett. Tanítása szerint Isten „a legbölcsebb úr" - Ahura Mazda -, mindennek a jóságos teremtője (monoteizmus). Kísérői a halhatatlan szentek, az isteni lényeg személyes képviselői. A világ eredetileg jó volt; a rossz a Romboló Szellemtől - Ahrimántól - származik, akinek pusztító természete van. A perzsa vallás szerint a világ a jó és a gonosz erők harcának csatatere. Az ember testi és szellemi léttel rendelkezik. Kötelessége és felelőssége választani a jó és a rossz között. Amikor a gonosszal való küzdelem eléri tetőpontját, a világ helyreállíttatik abba a tökéletes állapotba, amilyennek teremtője eredetileg megalkotta. A vég idején feltámadnak és megítéltetnek a halottak. Akik a rosszat választották, büntetést kapnak, az igazak pedig Istennel lakoznak a tökéletes örökkévalóságban. Az i. e. IV. század körül alakult ki a perzsa vallás szent hagyományainak gyűjteménye, az Aveszta („a tudás").
Építészet
Ó-Babilónia
építőanyag: agyag; szárított vagy égetett tégla; nád; burkolásra mozaik vagy mázas cseréplap
lakóházak: részben emeletesek, az elemi szükségletek kielégítését szolgálják
paloták: fogadórész; templomegyüttes; lakosztályok; minden rész több udvarból és ezeket körülvevő helyiségekből áll torony
templomok, zikkuratok: tömör agyagtégla-építmények, a legfelső szinten kisméretű templommal, a lépcsős gúla oldalán lejtős feljárókkal. A zikkurat bitumen alapozású; kívül égetett téglával, belül nyers téglával építették; beázás és lazulás ellen vízelvezető hálózattal látták el.
épületszerkezetek: alátámasztó szerkezet - tömör falazat, alul bitumenréteggel
térlefedés: síkfödém fagerendákkal, gyékény- és nádfonatokkal, felül agyagréteggel; tégla álboltozat; dongaboltozat; a szűk belső terek átfedésére vízszintes fagerendaszerkezet vagy lépcsőzetesen egymás fölé helyezett téglarétegekből álboltozat; téglából, kőből íves áthidaló szerkezeteket, valódi boltozatot is használtak
homlokzat: hangsúlyos kapuzat középen - toronyszerű falkiugrásokkal és félkör alakú boltívvel keresztezve
Új-Babilónia
városépítészet - Babilon: fallal körülvett, négyszög alaprajzú város háztömbökkel, derékszögű úthálózattal, középpontban az uralkodói palotával, városkapukkal, rajtuk zománctéglából kirakott állatdomborművekkel
Perzsa építészet
palotaépítés - teraszos alépítmény, kapuépítmény, apadanák (királyi fogadótermek), saroktornyok, fogadócsarnok (oszlopos) előcsarnokkal, lakóépületek, gazdasági épületek
sziklasírok
építőanyag: agyag, szárított tégla, kő, zománctégla, fa
szerkezetek: fagerendás síkfödém agyagréteggel borítva
karcsú oszlopos támasztás - harangalakú, kannelúrázott (merőleges vájatsorral ellátott) törzs, bikafejes fejezet kettős csigákba hajló tagozattal vagy kehelyszerűen szétnyíló pálmakoszorúval
épületek: vastag falúak, tömör hatásúak
Tagolás: az épületeket bástyák, bástyaszerű kiugrások tagolták, sima vagy pártázatos (az épület homlokfala fölé magasodó fogazott fal) lezárással. Gazdag díszítésűek a félköríves kapubejáratok; a boltív görbéjét zománctégla-díszítéssel hangsúlyozták, a falakat esetenként domborműves lapokkal díszítették.
Szobrászat
Sumér
Anyaga: égetett agyag, bronz, kő. A sumér szobrok zömök, kerek testformát, sematikus arcformálást mutatnak. Az archaikus kor idoljai (bálványai) után természetes ábrázolásmód jellemzi. Jellegzetes a frontális ábrázolás, a szimmetrikus szerkesztés, az egyszerű jellemzés, a tömbszerü tömeghatás, a fejlett izomzat.
Asszíria
Arany és bronz istenszobrok. Az asszír szobrászat frontális beállítású; az arcok nyugalmával ellentétes a túlfeszülő, tetterőt eláruló izomzat; a test, a ruha mintázása egyszerű, a haj és a méltóságot jelző szakáll kidolgozása aprólékos. A szobrok erői nagyságot, fenséget érzékeltetnek. Kedvelik a fantasztikus, stilizált formákat, a keveréklényeket, az állatokból és emberből összerakott mitológiai démonalakokat. Jellemző továbbá a sematikus formaképzés és a dekoratív hatásra törekvés.
Domborművek (reliefek; ejtsd: relief)- Harci jelenetek, életképek, vadászjelenetek. Az egyiptomiakhoz hasonlóan jellemző a szalagszerű ábrázolásmód, jelzésszerű tájrészletekkel. Az élet eseményeit, királyok hadjáratait, véres jeleneteket, templomi áldozatokat is ábrázolnak. Fogalmi és szimbolikus elemek beépítése a kompozícióba.
A babiloniak az asszírokéhoz hasonló erőteljes felépítésű, fejlett izomzatú testábrázolásnak hódoltak. Mázas cserepeken lévő lépkedő oroszlánok, vad bikák, kígyógriffek. Biztos rajztudásról, kiforrott technikáról tanúskodnak.
Iparművészet
Kerámia
A fazekaskorong feltalálása és magas szintű alkalmazása. A színes, festett edények geometrikusán stilizált díszítésükkel az egyiptomiaknál magasabb színvonalúak. A természeti formákat teljesen mértanivá stilizálták. Pecsételőhengerek: ékalakú formákat nyomtak puha agyagba, majd kiégették - így alakult ki az ékírás.
Ötvösség
A királysírok gazdag leletei jelzik a fejlettségét. Mesébe illő királynői ékszerek, nemesfémből készült, ékkövekkel díszített kardok, gyöngyház berakású hárfa, aranyból való edények és használati tárgyak kísérték a magasrangú halottat a túlvilágra. Jellemzőek még a mozaikművű állatfejek, ékesített hárfák, aranyserlegek, női fejdíszek, aranysisakok, karperecek, csüngős fülbevalók. Szasszanida ötvösművek: domborműszerű ábrázolással vésett drágakövek (kámeák), tálak, kannák.
Forrás:
Szabó Attila 1997. Művészettörténet vázlatokban. Veritas. Győr.
divatszótár 09
divatikonok 10
olvasóterem 11
könyvtár 12
videótár 13
kvízoldal 14
